A Weisz család gyökerei apai ágon Nyugat-Magyarországra vezetnek, nevezetesen Zala megyébe. Oda született meg – saját bevallása szerint – Weisz Sámuel, Houdini édesapja. Weisz Sámuel egy általunk még nem ismert időpontban Pestre költözött, s már ott vette nőül 1863-ban második feleségét, Houdini rajongva szeretett édesanyját, Steiner Cecíliát.

Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert szeretnénk egy számunkra fontos tényt kiemelni. Amikor Weisz Sámuel életétől beszélünk, egészen 1873-ig csak Pest néven említhetjük a későbbi Budapestet. 1873-ban egyesítették ugyanis az addig különálló Budát, Pestet és Óbudát, és ekkor jött létre Budapest. A kis Erik tehát már valóban Budapesten született meg 1874-ben, de Weisz Sámuel életének korábbi eseményei még Pesten történnek – a város említése tehát történetileg így helytálló.

A Rákos-árok (mai Csengery) utca Budapest VII. kerületében található. A VII. kerület maga is 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. 1873-ban az akkor kettéosztott korábbi Terézváros egyik fele a “VI. kerület Terézváros”, a másik fele pedig csak simán a “VII. kerület” nevet kapta, de még egy évtized sem kellett hozzá, hogy megkapja az “Erzsébetváros” nevet is, és I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el Erzsébetvárosnak.

A VII. kerület, a Weisz család lakhelye, sok tekintetben a leg-ek kerülete: noha területe szerint a legkisebb a pesti kerületek között, népsűrűsége a legnagyobb, sőt, hosszú ideig a lakosságszám tekintetében is legelöl állt a fővárosban. 1870-ben még csak 44 ezren laktak itt, 1914-ben már több mint 150 ezren. A 19. század óta itt, ebben a kerületben voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai.

Most következzék néhány fénykép azokról az utcákról, ahol a Weisz család, s köztük a kis Erik is, mindennapi életét élte.

Kedvencem az alábbi Klösz György fotó, mely az Almássy teret mutatja. Közepén éppen az a sarki épület áll, mely ma a Csengery utca 1. számot viseli. A Csengery utca volt korábban a Rákos-árok utca, melynek neve felbukkan Houdini születési anyakönyvében.

Almássy tér az Almássy utca felől nézve. A felvétel 1894 körül készült.
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.042

Örömmel jelenthetnénk ki, hogy éppen ide, ebbe a házba született meg a kis Weisz Erik, azonban, amint múlt heti posztunk is jelezte, 1874-ben, de még 1882-ben sem állt ott az a sarki ház, melyre kattintva Hruska János neve olvasható. Úgy gondoljuk, hogy ez az épület valamikor az 1890-es évek elején épülhetett, s 1894-ben már bizonyosan állt, mert Hruska úrnak az 1894-es budapesti utcajegyzék szerint éppen a Csengery utca 1. szám alatt volt vegyeskereskedése.

Ez az épület tehát a Csengery és a Wesselényi utca sarkán valamikor az 1890-es évek elején épült, de maga a tér, az Almássy tér, nagy valószínűséggel éppen így nézhetett ki az 1870-es évek közepén. Nem nehéz elképzelni, hogy a kis Weisz Erik 3-4 éves gyermekként éppen úgy játszott ezen a helyen társaival, ahogyan a képen látható gyerekek.

Most következzék a VII. kerület egyik legfontosabb utcája, a Dohány utca, mely 1870 körül így nézhetett ki:

Dohány utca 9.

 A képen szemben látható a Dohány utca 9. számú ház, ami egyidejűleg a Síp utca 1. is. Ez a sarki épület évtizedek óta különféle áruházaknak ad helyet – ma Budapest egyik legnagyobb könyvesboltja található ezen a sarkon. A korabeli fotón a balos közlekedés nyomait látjuk!

Amint említettük, a VII. kerület az ortodox zsidóság vallási életének központja is volt. A Dohány utcában található a pesti zsidóság ikonikus épülete, a Dohány utcai zsinagóga.

A Dohány utcai zsinagóga az 1890-es években

 A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki. Ezt Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el mór stílusú zsinagógatervével. Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is. Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

Ez a templom – az egész ország és a világ zsidósága szemében – a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett. A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európa – az amszterdamival együtt – legmonumentálisabb zsidó temploma.

Mai utolsó képünk végül egy igazi csemege, a mai Klauzál, korábbi István teret mutatja az 1890-es években.

Piac az egykori István téren. A felvétel 1890 után készült.
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.063

 Kérem, nagyítsanak rá a képre, s látni fogják, hogy a kép jobb oldalán nagy betűkkel olvasható a „16 Frank Frigyes 16” névtábla. Ha Önök olvasták már a „Ki volt Dick Miksa?” című korábbi posztunkat, akkor tudhatják, hogy a Weisz Erik anyakönyvi kivonatában kvázi keresztapaként szereplő Dick Miksa az István tér 16-szám alatt lakott, vagyis pontosan abban az épületben, amit itt  kép jobb oldalán a 16-os számmal látunk! Bizton állíthatjuk, hogy a Weisz család gyakorta megfordult ezen a téren, a képen látható vásári forgatagokhoz hasonló hétvégi piacokon. A Klauzál téri vásárcsarnok a mai napig Budapest egyik színes pontja.

A korabeli Budapest bemutatását a VI. kerülettel, Terézvárossal folytatjuk!

                                                                                                                                             K.B.